Püspöki arcképcsarnok

 

A pécsi egyházmegye püspökeinek névsora

Képgaléria

Püspöki életrajzok

 

Dulánszky Nándor 1877 - 1896

 

 

 

A pécsi egyházmegye püspökeinek névsora

Az egyházmegye történetének első két évszázadában a püspökök kormányzásának időpontja több esetben bizonytalan, ezért az ilyen évszámokat zárójelben közöljük. A névsorból Brodarics István (1532-1537) és Dolny István (1696-1699) nevét kihagytuk, mivel római megerősítést nem kaptak, bár királyi kinevezés alapján éltek püspöki jogaikkal - levelekben, okmányokban pécsi püspökként szerepelnek. A Szentszék a 17. században az egész hódoltsági területet a belgrádi püspök adminisztrálására bízta. Ennek ellenére a magyar püspökök joghatóságukat gyakorolták legalábbis annyiban, hogy néhány papot küldtek ide és vikáriust bíztak meg a kormányzással. Birtokaikat is számon tartották és - mint a többi magyar földesúr - némi jövedelmet is húztak innen.

 

1. Bonipert 1009 - 1036

2. Szt. Mór 1036 - 1075 k.

3. I. István 1093

4. Szicíliai Simon 1109 - 1124

5. Nána 1135

6. I. Makár 1138

7. I. János 1142 - 1146

8. Anthimius 1148 - 1158(?)

9. II. Makár 1162 - 1186

10. Bár-Kalán nb. Kalán 1186 - 1218

11. Gros v. Brancioni Bertalan 1219 - 1251 (1253†)

12. Hont-Pázmány nb. Achilles 1251

13. Zách II. Jób 1252 - 1280

14. Balogh nb. Széchy I. Pál, adminisztrátor 1287 - 1306
(adminisztrátor 1287 - 1293)

15. Manfréd 1306

16. I. Péter 1307 - 1314

17. Kórógyi László 1315 - 1346

18. Poroszlói v. Neszmélyi I. Miklós 1346 - 1360

19. Koppenbachi Vilmos 1361 - 1374

20. Alsáni Bálint bíboros 1374 - 1408

1408-1410 üresedés
(Eberhard váradi püspök gubernator, Albeni Peterman occupator)

21. Albeni II. János 1410 - 1421

22. Albeni Henrik 1421 - 1444

23. Kálnói I. András 1445 - 1455

24. Bánfalvi Barius II. Miklós 1455 - 1459

25. Csezmiczei III. János (Janus Pannonius) 1459 - 1472

26. Hampó I. Zsigmond 1473 - 1505

27. Szatmári I. György 1505 - 1521

28. Csulai Móré Fülöp 1521 - 1526

29. Sulyok II. György 1526 - 1532

30. Eszéki IV. János 1539 - 1541

31. Várallyai Szaniszló 1541 - 1548

32. Gregoriáncz II. Pál 1548 - 1550

33. Tompa III. György 1550 - 1552

34. Verancsics Antal 1554 - 1557

35. id. Draskovich IV. György 1557 - 1563

36. Dudith II. András 1563 - 1567

37. Monoszlóy V. János 1568 - 1578

38. Telegdy III. Miklós 1579 - 1586

39. Kuthassy VI. János 1589 - 1592

40. Cserődy VII. János 1593 - 1596

41. Zelniczey IV. Miklós 1596 - 1598

42. Mikáczy V. Miklós 1598

43. Zalatnaky V. György 1598 - 1605

44. Ergelics I. Ferenc 1608

45. Erdődy VIII. János 1608

46. Domitrovich II. Péter 1608 - 1611

47. Pyber IX. János 1611 - 1619

48. Dallos VI. Miklós 1619 - 1621

49. Balásfy Tamás 1622 - 1625

50. Felsőtáli Dávid III. Pál 1625 - 1628

51. Ifj. Draskovich VI. György 1628 - 1630

52. Vinkovits Benedek 1630 - 1637

53. Cseh X. János 1637 - 1639

54. Bosnyák III. István 1639 - 1642

55. Cziglédy Albert 1642 - 1643

56. Szelepcsényi VII. György 1643 - 1644

57. Széchényi VIII. György 1644 - 1648

58. Hoffmann IV. Pál 1648 - 1658

59. Salix XI. János OCiszt. 1658 - 1668

60. Gubasóczy XII. János 1668 - 1675

61. Széchényi V. Pál OSPPE 1676 - 1687

62. Radanay Mátyás Ignác 1687 - 1703

63. Nesselrode II. Ferenc 1703 - 1732

64. Thurn Antal Kázmér 1732 - 1734

65. Cienfuegos Alvarez bíboros, SJ 1735 - 1739

66. Berényi II. Zsigmond 1740 - 1748

67. Klimó IX. György 1751 - 1777

68. Eszterházy Pál László pálos 1787 - 1799

69. Görgey Márton 1807

70. Király I. József 1808 - 1825

71. Szepesy Ignác 1828 - 1838

72. Scitovszky XIII. János 1838 - 1849

73. Girk X. György 1853 - 1868

74. Kovács III. Zsigmond 1869 - 1877

75. Dulánszky Nándor 1877 - 1896

76. Hetyey Sámuel 1897 - 1903

77. Zichy Gyula 1905 - 1926

78. Virág III. Ferenc 1926 - 1958

79. Rogács IV. Ferenc 1958 - 1961

80. Cserháti II. József
1961. káptalani helynök,
1964. c. püspök – apostoli kormányzó,
1969-1989 megyéspüspök.

81. Mayer Mihály 1989 - 2011

82. Udvardy György 2011 -

 

 

vissza a lap tetejére

 

 

 

Képgaléria

 

vissza a lap tetejére

 

 

 

Püspöki életrajzok

 

NESSELRODE FERENC VILMOS gróf (1703-1732)

Westfáliában született 1652-ben. Ifjú korában katonai pályán szerzett érdemeket, tábornoki rangig emelkedett. Életének korai szakaszáról kevés adatot tudunk.
Később a papi hivatás mellett döntött. Kölni kanonok, 1703-ban fehérvári prépost lett és két évig császári követként a Rota Romana (az Apostoli Szentszék bírósága) tagja volt. Pécsi püspökké 1703. április 19-én nevezte ki az uralkodó. Nehéz időben került Pécs élére. Ekkoriban a rácok, majd a kurucok csatározásaitól szenvedett a város, így csak a harcok elülte után jött székvárosába. Rómában 1710. július 21-én erősítették meg kinevezését, és csak ebben az évben, szeptemberben 24-én szentelte püspökké Csáky Imre kalocsai érsek. I. Lipót 1703-ban diplomában erősítette meg az egyházmegye klérusának új adományként visszaadott birtokait. A „nova donatio” néven ismertté vált okmány a várost a püspökök joghatósága alá rendelte. Ez, valamint a püspök és a káptalan részesedési aránya feletti vita számtalan, szinte állandó konfliktust eredményezett a felek között. Nesselrode visszaszerezte a pécsi püspökségnek Baranya vármegye örökös főispánságát, melynek jogait erélyesen védte. 1714. március 13-án egyházmegyei zsinatot tartott, amely feltárta a katolikus papok és a megfelelő állapotú egyházi építmények hiányát. Papnevelési alapítványt tett, valamint kórházat alapított Pécsett, a mai Kórház téren, amely mellett álló dzsámit a kórház kápolnájává avatta. A plébánosok fizetéséről Nesselrode elég gazdagon gondoskodott, s kedvezményei hatására a katolikus plébániák száma nyolccal nőtt. Püspöksége alatt az egyházmegyében 31 plébánia volt. Azonban mindezen cselekedete is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy pereskedéseinek sokaságát, nemritkán durva erőszakosságát elfeledtesse. 1732-től már nem tudta teendőit ellátni, hanem azokat Thurn Antal Kázmér koadjutorra bízta. Halála nyolcvan éves korában, 1732. szeptember 29-én következett be.

vissza a lap tetejére

 

 

THURN ANTAL KÁZMER gróf (1732-1734)

A püspök születési helye és éve ismeretlen, a Thurn-Taxis család egyik mellékágából származott, belgrádi címzetes püspök, vratislavi prépost, győri kanonok és soproni főesperes volt. Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök koadjutoraként, annak halála után, ő nyerte el a püspöki stallumot.
A király 1732. október 8-án nevezte ki pécsi püspöknek, megerősítését 1733. március 2-án nyerte el Rómában. Baranya megye főispáni székébe 1732. december 5-én iktatták be. Alig két éves működése alatt bérmált és Faddon szentelt szerzetes kispapokat.
A megye közgyűlésén 1734-ben még elnökölt, majd Bécsbe utazott betegségének kezelésére, ahonnan már nem tért vissza Pécsre.
Bécsben halt meg 1734. december 24-én és ott is temették el a Szent István dómban.

vissza a lap tetejére

 

 

CIENFUEGOS ALVAREZ bíboros (1735-1739)

A spanyolországi Oviedoban született, 1657. február 27-én. A jezsuita rendbe 19 éves korában lépett be, és kiváló tehetségének köszönhetően hamarosan a compostellai iskola bölcseleti tanára lett. A spanyol örökösödési háborúban a Habsburgok trónigényét támogatta. III. Károly hívására Bécsbe került, ahol diplomáciai feladatokat látott el sikeresen, és megjelent híres írása az Eucharisztiáról. A császár kérésére a pápa 1720-ban bíborosi rangra emelte.
A pécsi püspöki széket az 1735. március 25-én kiadott oklevéllel nyerte el. Ezzel ő lett a pécsi egyházmegye második bíbornok-püspöke, Alsáni Bálint után. Római elfoglaltságai és magas kora miatt, nem tudott Magyarországra utazni. Az egyházmegye kormányzását Berényi Zsigmond József esztergomi kanonokra bízta. Ennek ellenére a püspökség és a káptalan között felmerült ügyekben többször is intézkedett. Az egyházi javak végleges felosztását, a püspökség és a káptalan között 1736-ban rendezte.

Szent Vince ereklyéjét 1738-ban küldte Pécsre, melyet először a Mindenszentek templomában helyeztek el, és onnan ünnepélyes körmenet keretében vittek át a Székesegyházba 1738. május 28-án. Cienfnegos Alvarez 1739. augusztus 12-én halt meg Rómában anélkül, hogy valaha is látta volna pécsi püspökségét. A római Szent Ignác templomban helyezték örök nyugalomra.

vissza a lap tetejére

 

 

BERENYI ZSIGMOND JÓZSEF gróf (1739-1748)

Berényi Zsigmond 1694. szeptember 12-én született a Nyitra vármegyei Bodokon. Tanulmányait Bécsben a Pázmáneumban, majd Nagyszombatban végezte. A Collegium Germanicum Hungaricum növendéke lett 1715-ben, majd 1718. szeptember 4-én, mint felszentelt pap tért haza.
Esztergomi kanonok, 1720-ban honti főesperes, 1723-ban Keresztély Ágost prímás oldalkanonokja lett. Eszterházy Imre prímás 1728. augusztus 25-én mallensisi püspökké szentelte, majd Cienfuegos Alvarez pécsi püspök koadjutorává nevezte ki. A pécsi püspökséget elődje halála után, 1739. december 3-án nyerte el, főispánná pedig 1740. február 6-án nevezték ki. Működése alatt a város és a püspökség közötti viták felerősödtek, Pécs jogainak elismeréséért, ezért a város vezetése az uralkodóhoz fordult.
A Szeminárium első egységét ő építette a mai Papnövelde utcában. Alapkövét 1742. június 4-én helyezték el, felszentelésére 1746. szeptember 4-én került sor. Könyvtárról is gondoskodott - külön a tanároknak, külön a hallgatóknak. A Klimo György által később alapított első magyarországi nyilvános könyvtár alapját Berényi püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes gyűjteménye képezte. A Nesselrode Ferenc Vilmos püspök által alapított kórházat, 1742-ben kibővíttette. Tíz új plébániát létesített az egyházmegyében.
A város és a püspökség vitájának lezárása után a békét a püspök nem sokáig élvezhette. Súlyosan megbetegedett, 1748. szeptemberében 25-én meghalt. A dóm Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra.

vissza a lap tetejére

 

 

KLIMO GYÖRGY (1751-1777)

A Nyitra vármegyei Lopassón született jobbágy családból, 1710. április 4-én. Nagyszombatban, Pozsonyban, Budán tanult. Pappá 1734-ben szentelték. Vedrődön és Vágújhelyen működött, mint káplán, érseki helynökségi titkár Nagyszombatban, majd 1740-ben pozsonyi-, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes lett. Püspöki kinevezéséig a magyar királyi kancellária egyházi tanácsosa. Mária Terézia 1751. július 30-án nevezte ki pécsi püspökké, székében XIV. Benedek pápa november 15-én erősítette meg. Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek szentelte püspökké Pesten 1752. március 5-én. Tolna és Baranya vármegye főispánja volt.
Számos templomot építtetett, támogatta az egyházmegye múltjának föltárását, gondot fordított a hitélet erősítésére. Felvirágoztatta a pécsi papírmalmot, aminek jövedelmét a falusi iskolákra fordította. Növelte a Szeminárium hallgatói létszámát, új tanszékeket állított fel, filozófiai tanfolyamot indított. Kötelezővé tette a felsőbb tanulmányokat folytató hallgatóknak a könyvtár mindennapi látogatását. A püspöki palotában csillagvizsgálót rendezett be, hatalmas éremgyűjteményt állított össze és sok, a megye egyháztörténetéről szóló iratot vásárolt és másoltatott a Vatikán Levéltárában. A püspöki könyvtárat, melynek alapját Berényi Zsigmond József püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes állománya képezte, tizenötezer kötettel gyarapította. A könyvtárat 1774-ben nyilvánossá tette. A gyűjtemény kezelői között találjuk Koller Józsefet és Szalágyi Istvánt. Püspöksége alatt 1773-van nyomdát létesített Engel József vezetésével. Neki köszönhető, hogy a pécsi püspökség visszakapta az érseki pallium viselésének jogát. Mária Terézia közbenjárására, XIV. Benedek pápa ki 1754. augusztus 19-i bullájával Klimonak és jogutódainak örök időkre megadta e kiváltságot. A pécsi egyetem újraalapításának terve 1769-ben nem sikerült. Utolsó éveit súlyos betegen töltötte. 1777. május 2-án halt meg, kívánsága szerint a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájában temették el.

AZ ÉLETRAJZOKAT ÖSSZEÁLLÍTOTTA JANCSKÁR ZSÓFIA EGYETEMI HALLGATÓ 2007-BEN.

vissza a lap tetejére

Pécsi Egyházmegye Püspöki arcképcsarnok Esperesi kerületek Plébániák ElérhetőségeinkMinistráns HonlapLinkajánlóNapi evangélium

 

Miserend Pécsett és környékén

 

Pécsi Egyházmegye

Oldaltérkép

Frissítve: 2014. 06. 16.
© Pécsi Egyházmegye